".. és hiába megyek el ide vagy oda, kötök ki idegen vagy ismerős ágyban. Nem szabadulok, a lélektan orvosával szólva, aki eredménytelenül kezelt ellened, érzelmi beszűkültségemtől, nem tudok véget vetni ennek az áldatlan állapotnak, melyben a romlott rész eltakarja előlem az egészséges egészt, és újra meg újra visszatérek hozzád, és neked szükséged van ezekre a visszatérésekre, ha nem így volna, észrevennéd, hogy mialatt a fogkefét, borotvát, törülközőt, váltás fehérneműt és az éppen olvasott könyvet magamhoz veszem, szemem sarkából téged figyellek, és esdeklő tekintettel arra kérlek, ne engedj elmennem, mert tudod, úgyis visszajövök, és azzal, hogy visszajövök, mindazt a rosszat megteszem magammal, amit neked kellene megtenned velem, ha nem mennék el..”