- Vallj színt! rivallják. - Szivárvány... suttogom.

Mil's things

Mil's things

haiku-egyveleg

2020. szeptember 10. - miletta

Kovács András
Hibáid javítanám
ha nem szeretném őket
annyira

Regina Katinaite-Lumpickiene: Asszonymágia
nem léphetek álmodba át
ha rajtad ott piheg a másik
gyöngéden ölelő karja

Fodor Ákos: Axióma
Szabadság az, ha
megválaszthatom: kitől
és mitől függjek.

Fodor Ákos
Sohasem fogod
megbocsátani nekem,
hogy nem szerettél.

Fodor Ákos
Mire megtanulsz
énekelni, dalod már
rég nem arról szól.

Fodor Ákos
Mulatok rajtad.
- Ha komolyan vennélek:
megkeserülnénk.

Fodor Ákos
Már fáradt vagyok
megbocsátgatni - kérlek:
inkább ne bánts meg.

Szabolcsi Erzsébet
Hiányzik nekem,
hogy én is hiányozzak
egyvalakinek

idezet-egyveleg

...avagy nehany reges-regen lementett idezet

"Olyan hamar visszajövök, hogy nem is lesz időd hiányolni. Vigyázz a szívemre - itt hagytam nálad!"

"Nem azért vesztem el, mert nincs térképem, hanem mert nincs hova mennem."

"Néha hajlamosak vagyunk kétségbeesni mikor a személy, akivel törődünk, elhagy.. de az az igazság hogy ez nem a mi veszteségünk, hanem az övé, mert ő veszti el azt az embert aki soha nem mondott volna le róla.."

„Az elhagyásban nem az a legrosszabb, hogy hiányzik, aki elhagyott, hogy összeroppan a közösen alkotott egész kis világ, hogy minden, amit látunk vagy csinálunk, őrá emlékeztet, hanem az a gondolat, hogy kitettük a lelkünket csak azért, hogy a szeretett lény ránk stemplizze: ELUTASÍTVA.” / Helen Fielding /

“A fájdalom elkerülhetetlen. A szenvedés választás dolga.”

"Miként a tiszta űrben a világok,
lebeg keringve bennem a hiányod." (József Attila)

"Hallotta távolodni a lépéseket, hallotta halkulni a zörgést, és nem fordult arra, hogy utánanézzen. Minek? Nem szabad utánanézni annak, ami elmegy. Az időnek, az életnek, az embereknek. Nem szabad. Elmennek úgyis, ha eljött az idő. És az ember egyedül marad." (Wass Albert)

„Az ő félelmeit nem ismerem, de a magaméit igen. És nem kellenek új félelmek, elég az, ami van.” (Paulo Coelho)

"Amikor minden hír rossz, és az ég teljesen szürke, és az összes csoki elfogyott, az egyetlen vigasztaló gondolat, hogy van egy olyan barátom, mint te."

"A beszéd csak félreértések forrása. De minden áldott nap egy kicsit közelebb ülhetsz."(Antoine de Saint-Exupéry: A kis herceg)

"A csend nagyon tiszta dolog. Áldott. Közelebb hozza egymáshoz az embereket, mert csak azok tudnak egymás mellett csendben ülni, akik közt teljes az összhang. Ez az élet nagy ellentmondása."

"A tisztelet akkor szűnik meg, amikor valaki egy adott szerepkörben hiteltelen lesz." (Csernus Imre)

"Mindig a negatív megmérettetés mutatja meg azt, hogy kinek mennyi ereje van."

"Én azt gondolom, az erő mindig ott kezdődik, ha valaki ki meri mutatni, ami fáj, és soha nem ott, amikor valaki azt mutatja, hogy milyen rezzenetlen arccal bír ki mindent."

"Semmi sem egyszerűbb, mint elítélni a gonoszt, és semmi sem nehezebb, mint megérteni."

"Én tudok küzdeni sok mindenért, házakat építek, és csillagot hozok neked, ha kell. Én tudok küzdeni sok mindenért, de a szeretetért nem fogok."

"Meg kell tanulnunk vágyakozni az után, ami a miénk." /Simone Weil/

"Van, amikor egy emberi kapcsolat ideje lejárt. Barátok ezt értik, és csalódás nélkül tudják tudomásul venni, hogy ezentúl csak ritkán vagy sohasem látják egymást. Ez a szabadság nagy-nagy ajándéka, hogy még csak rossz érzésünk sem marad a válás után - hálásan gondolunk vissza egymásra."

„Sokan vesztik el hitüket, mert az ég túl keveset mutat önmagából. De hányan vesztik el hitüket, mert az ég túl sokat mutat.” (Angyalok háborúja)

"Néha szembe kell nézni a valósággal - és aztán elutasítani azt."

"Ne kutass olyan válaszok után, amelyeket nem kaphatsz meg, mert nem tudnál együtt élni velük."

„A testi sértésekről készíthető látlelet. Így az is megállapítható, hogy hány napon belül gyógyulnak. De ki mondja meg egy szóról, egy hangsúlyról, egy vállvonogatásról vagy egy röhögésről, hogy meddig lehet utána életben maradni, s miféle belső vérzésekbe hal bele ilyenkor az ember?” /Ancsel Éva/

"A kapcsolatra nem szabad rászokni. A kapcsolat mindig csoda kell hogy legyen. Nem szokás."

"Akár a tükörhöz vágod a követ, akár a tükröt vágod a kőhöz, mindenképpen a tükör sérül..." (Miguel Cervantes)

„Csak a nyárnak mutatja szárnya hamvát” (Shakespeare)

"Minden dalnak van egy vége, egy utolsó hangjegye. Minden dal véget ér. Butaság lenne emiatt nem élvezni egy dalt. Egyszer minden dal véget ér, de ettől még élvezheted a zenét."

"Valami halk nesz, valami csendes roppanás, csak a szívem hullt darabokra, semmi más."

"Egy példány van csupán a csillag-milliókon belőle is, aki az én egyetlenem,
tüskéit önmaguk próbájától megóvom, hogy sose tudja meg, mennyire védtelen."

"Segítek, hogy megérts. Képzeld el, hogy nincs bőröd. Ezért bármi, ami hozzád ér, iszonyú, kegyetlen fájdalmat okoz. Fáj még egy porszem is. Így bőr nélkül elesel, odamennek hozzád, felsegítenek, megmarkolják a bőr nélküli karodat. Ordítani tudnál. Fáj még a simogatás is, pedig csak jót akarnak."

"Simogattam és becéztem ezt a puha, érzékeny állatot, mely oly lágy, mint a selyemből szőtt ruha - meleg, gyengéd, érzékeny és veszélyes."

”Elmentél és magaddal vittél engem is. Aki itt maradt, nem hasonlít hozzám.”

„és belesajdultam, ahogy illatod bőrömről lemostam... még hallom néha sikolyait a kislánynak, akit megöltél bennem…”

"Ha először nem érsz el, csak tarts ki bátran. Ha itt nem találsz, keress meg ott. Valahol megállok és várok rád."

"A legnagyobb hatalom önmagunknak parancsolni" (Seneca)

"Külön házat épített, melynek ez lett a neve: Könnyek Vendégfogadója. Esőből voltak a falai, örökké cseperésző, zuhogó, szélfútta esőből"

"A jó emberek mindenféle dolgokat tesznek érted. A rossz emberek mindenféle dolgokat tesznek veled."

"Már nem is tudtam, mit mondjak neki. Nagyon ügyetlennek éreztem magam. Nem tudtam, hogyan férkőzzem hozzá. Olyan titokzatos világ a könnyek országa"

"A szerelem nem ismeri saját mélységét, amíg az elvárás órája nem ütött"

"Sokszor elmondták már, hogy nem könnyű látni annak az értékét, aki a szemünk előtt van. A távolság és a vágy kellenek hozzá"

"Soha ne hagyj el valakit akibe szerelmes vagy,olyan miatt aki tetszik, mert aki tetszik, majd elhagy olyanért, akibe szerelmes"

"Nagy szeretet fél apró kételyen, s hol a félsz nagy, nagy ott a szerelem"

"A hamis barát olyan, mint az árnyék: csak akkor követ, ha süt a nap"

"A szerelmesek akár beszélnek, akár írnak szerelmükről, akár tesznek érte valamit, örülnek, mert minden tevékenység során a szerelmükre gondolván mintegy látni vélik"

"A kívánkozásnak, még a legártatlanabbnak is, megvan az a rossz tulajdonsága, hogy másvalakinek a hatalma alá vet, és elveszi függetlenségünket."

"Megtanultam, hogy várni a legnehezebb, és szeretnék hozzászokni, tudni, hogy velem vagy akkor is, ha nem vagy mellettem."

"Ha a Történeted része kell, hogy legyek, akkor egy napon visszatérsz."

"A szerelem megköveteli a szeretett lény jelenlétét."

"Nem tudta fölfogni a birtoklás nélküli szerelem érzését."

"Isten a jövőt csak nagy ritkán mutatja meg, mégpedig egyetlen esetben: ha az olyanféle jövő, amely úgy van megírva, hogy megváltozzék."

"Félni attól, hogy mindent, amit elértünk, egy puszta álomért elcserélünk, teljesen természetes."

"A szenvedéstől való félelem rosszabb, mint a szenvedés maga."

"Mindig a virradat előtti óra a legsötétebb."

"Minden, ami egyszer megtörténik, lehet, hogy soha többé nem történik meg újra. De minden, ami kétszer történik, bizonyosan megtörténik harmadszor is."

"Hányingerem van attól, hogy minden olyan gyorsan halad, hogy utol sem tudom érni. Miért nem tud más is úgy megdermedni az időben, mint én?"

"Szerelmes vagy. Ettől gyakorlatilag unalmas vagy mindenkinek, aki nem az. Tudod, az épelméjűeknek." /Claudia Gray/

"Azt mondtam, hogy megbocsátok neked, de ez az a fajta megbocsátás volt, amit az ember akkor ajándékoz valakinek, ha tudja, soha többé nem látja. (...) A szerelem néha meghal, néha pedig agyonverik." (Christina Dodd)

"Elég nehéz egy embertől elvenni valami olyat, ami boldoggá teszi, és még nehezebb, amikor úgy tűnik, az az egyetlen dolog." (Sarah Dessen)

Kornis Mihaly

„Megkívántam?
Lehetséges.
Ha a vágy kölcsönös és szabad embereké: érdemes egy kicsit utánanézni. Mi van ott? Húsod éhes húsára? Nem tragédia, sőt. Ámbár a nő olyan, mint egy szépségesen egyedi módon becsomagolt díszdoboz. Királyfi számára tervezték. Ki lehet bontani, az kétségtelen, utána vissza is lehet csomagolni, és utólag szinte észrevehetetlen, hogy már egyszer (hiába) ki lett bontva a cucc, de hát a sok bontogatás közben ugyebár – kinek mennyi a sok, az persze ízlés kérdése -, a díszdoboz, pontosabban a tartalma, bármilyen ügyesen is csomagolják vissza, báját elhullajtja. Persze, a királykisasszonyok pontosan tudják, hogy a vágy nem szerelem. S inkább nem vetkőznek, vagy csak roppant ritkán. Megvárják a királyfit. Abból pedig, a mesékből tudjuk, hogy háromnál több sose jön.
Meg kell ismerni őket.”

Szabó Lőrinc: Pillanat

Mint kagylóból bontottalak ki, mint
héjból: s nemcsak ruháidból: amint
felnéztél rám, a végső pillanat
előtt, mikor megláttad sorsodat,
de még tiltakoztál, igen: amint
felnéztél, akkor már, s lélek szerint,
te vetkőztél tovább: hívó szemed
úgy menekült, oly kétségbeesett
álmot tükrözött s oly belső csatát,
hogy a szívem elszorult. De a vágy
győzött lassan: fájdalmas bizalom
mosolya remegett át ajkadon
s a győzelmes, halálos gyönyöré,
karod emelted a nyakam köré:
be szép voltál! Azt a tekintetet,
mellyel vállaltad titkod-szégyened,
s mely jövőd és szíved bontotta ki,
sose tudtam többé felejteni.

Posta Marianna: Kártevők

Nem teszünk kárt egymásban.
Így kezdődik minden kapcsolat.
Aztán mégis szokásunkká válik a csalás.
Először csak titokban elkövetett csínyek:
a szennyesed nem a szennyes-kosárba kerül,
véletlenül kihipózom a kedvenc ingedet,
vagy másra mosolygok a metrón,
vagy másra mosolyogsz a metrón,
esetleg titokban mástól akarok gyereket,
esetleg titokban nem akarsz tőlem gyereket,
vagy csak a testemet osztanám meg veled.
És ezek még csak kis lépések a végső sértés felé,
amikor egy elhazudott szeretkezés után,
vagyok, mint lyukas zseb, amiből kihullnak
a személyesek:
névmások,
sértések,
én,
te,
ő.

Izsó Zita: Méhkirálynő

A gyerekszobában esett össze.
Csak azt érezte, hogy nem mozog benne.
A kórházból már másnap hazaküldték, kellett a hely egy másik betegnek.
A harmadik után
a szabadban akart szülni,
hogy állatok nyalogassák a sebét.
A nagybátyám szerint az a legrosszabb az egészben, hogy mindig új nevet kell kitalálni,
a régiek pedig foglalják a helyet,
háborúkat átélt öregasszonyok polcait
az üres befőttesüvegek.
Napok óta nem jött ki a házból.
Nem tudta hordani a jegygyűrűjét, mert túl nagy volt rá,
mint minden meghatározás.
Már senki nem mert ígérni neki semmit,
csak a kezébe nyomták
az aktuális horoszkópokat.
Közben még többet foglalkozott a háztartással,
hogy valamivel eltöltse az idejét
úgy tartotta a barackokat a vízben,
mint fürdetéskor a csecsemő fejét.

Szilvási Pál: Mióta megjöttél

Jól vagyok. Tényleg.
Nem számítva persze a világállapotot.
Hogy mindannyiunkat elborít a nagy szürkület,
hogy gagyi diktátorok emelkednek fel,
és eladják az álmainkat a használtcikkpiacon,
hogy az emberek titkos széfekbe zárják a szívüket,
hogy ne okozzon véletlenül galibát az állásinterjún,
és aztán elfelejtik a számkombinációt.
Meg azt is, hogy hova írták föl.
De ezekre a dolgokra nem muszáj gondolni,
úgyhogy jól vagyok. Tényleg.
Elmúltak azok a hónapok, azok az évek,
amikor minden órában az járt a fejemben,
hogy elvesztem, és nincs hová mennem,
és aztán persze mégis mentem valahová,
de mindenütt lágy völgyeket kerestem kétségbeesve,
hogy ne maradjak örökre egyedül.
És versekkel béleltem ki az ágyamat,
és verssorokat sodortam magamnak,
amikor lépcsőkön mentem fölfelé,
vagy a liftben néztem magam,
hogy elszívjak majd egyet-egyet a hideg ellen.
És olyan otthonossá tettem a magányt,
hogy néha ma is hiányzik, és nem értem,
hogy lehetek jól.
Pedig jól vagyok. Tényleg.
Kopasz fejemen a hajnal,
talpamon az alkonyat.
Védve vagyok észak s dél felől.
Mióta megjöttél.

Kemeny Gabriella: Az osszes ketely

Vannak napok,
amikor nem tudom ugy szeretni,
amikor csip a samponja,
a borotvaja megvagja a terdem,
es mindenem faj tole.
Pedig nincs semmi baj.
Kenyelmesen elfer
az osszes ketely ebben a mondatban,
es megis nehez:
a kertben felszisszen egy fa.
Repedesek huzodnak a homogen ejszakan,
es felek, hogy a testemben a gyulladas
valojaban lelekharang;
valami bennem nem akarja.

süti beállítások módosítása